Itt van a tél, itt van újra,
S szép, mint mindíg énnekem.
Lecsúszó nadrágomból
Kilátszik a jégerem.
Leülök a bőrfotelbe,
Innen nézek szerteszét,
S megírom egy régi Kadett
Elmúló kis történetét...
Nos...hát a képen látható Opel Kadett elég ramaty állapotban van, nem is tudnám pontosan megmondani, hogy a festék pattogott le róla, vagy már mohásodik maga a Yacht.
Mr. Rozsdi már igencsak lakmározott belőle, ha a küszöböt, a hátsó sárvédőt megnézzük. A kipufogót is már csak egy pókháló tartja a helyén.
Ahogy látom valaki egy buli után úgy érezte, hogy itt már nem bírja tovább a zippzár a száján és beletermelt a vezetőülésbe, az anyósülés előtt némi osztriga fedezhető fel, valószínűleg már romlott.
Csodaszép kis járgány volt ez akkoriban, valamit csak értettek a németek az autógyártáshoz. De...minden kanásznak Opelje van Németországban (gyengébbek kedvéért: minden szegényebbnek), itt, ha minden igaz az Úriembernek épp egy disznónyájhoz vezetett útja a szalonból kihozott Kadettel.
Szép ótó, nincs kétség, bár én a bal vállra feltett tükröket nagyon nem szeretem, ki kell tekerned a fejed, hogy láss valamit, vagy hát legalábbis nekem igen.
Korabeli Kadett műszerfal, nekem nagyon bejön. A Skoda nem gyártott ilyet a 120-as szériába...Mondjuk, azok a piros szőnyegek iszonyúak!
A fenti négykerekű nyugodjon békében!